Naperőműbe fektet az Alteo Group
Az energetikai vállalat 800 millió forint értékben épít zöldmezős beruházásként Domaszék mellett egy 2 megawattos naperőművet.
Az ALTEO Group a Domaszék2MW Kft. megvásárlásáról írt alá magállapodást az EOGEN Csoporttal. A négy, egyenként 495 kilowattos naperőműegység a Szeged melletti Domaszéken épül meg. A fejlesztés megvalósításával az ALTEO megújuló erőművi portfóliójában az alternatív gázos egységek, valamint a víz- és szélerőművek mellett megjelenik a naperőművi energiatermelés is.
Az erőmű a fejlesztés megtérüléséig a Kötelező Átvételi Rendszer keretében értékesíti majd a termelt villamos energiát.
„A projekttársaság megvétele és a domaszéki erőmű megvalósítása egy kiváló befektetési, és további portfólióbővülési lehetőséget jelent az ALTEO Group részére. A naperőmű megvalósításával ugyanis vállalatunk megújuló erőművi portfóliójában megjelenik a fotovoltaikus erőmű is, amelynek a jövő energiamixében egyre jelentősebb szerep jut, Magyarországon és a világpiacon egyaránt. A beruházásnak köszönhetően tovább erősítjük vezető pozíciónkat a megújuló energiatermelés területén” – mondta a beruházás kapcsán ifj. Chikán Attila, az ALTEO Group vezérigazgatója, aki kiemelte , hogy a fejlesztés amellett, hogy hozzájárul az ország klímavédelmi célkitűzéseinek eléréséhez, a vállalat befektetőinek ígért kiegyensúlyozott vállalati növekedésnek is fontos eszköze.
A fejlesztés első lépéseként az ALTEO Group a napokban írta alá az EOGEN csoport erre a célra létrehozott projekttársaságának – Domaszék2MW Naperőmű Kft. – akvizíciójáról szóló megállapodást. A fotovoltaikus erőmű előnye, hogy a rendszer kialakítása egyszeri beruházást igényel, majd megbízható módon 25 éven át biztosítja a klímabarát energiatermelést, miközben karbantartási igénye minimális, működtetése pedig távfelügyelettel is megoldható. A domaszéki naperőmű négy, egyenként 495 kW teljesítményű részerőműből áll majd össze.
forrás: www.investor.hu
Jelentősen növekedhet a naperőművek száma Magyarországon
2016 decemberében több mint 2000 darab, a kötelező átvételi rendszerhez (KÁT) való csatlakozási kérelmet nyújtottak be a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatalhoz. A MEKH külön munkacsoportot hozott létre a kérelmek gyors elbírálására.
Jelentősen növekedhet a 0,5 MW teljesítménynél kisebb naperőművek száma Magyarországon. Erre lehet következtetni a MEKH-hez 2016 decemberében beérkezett beadványok számából. Míg 2015-ben összesen 65 kötelező átvételi kérelmet bírált el a hivatal, addig 2016 decemberében több mint 2000 kérelem érkezett a hivatalhoz. A kérelmek jelentős része napelemes kiserőművekre vonatkozik.
A kérelmek nagy száma miatt és a gördülékeny ügyintézés érdekében a hivatalban külön munkacsoport foglalkozik a beadványok vizsgálatával, hogy a kérelmezők mihamarabb megkezdhessék a beruházások finanszírozásának és kivitelezésének további fázisait.
A KÁT rendszer a megújuló energiaforrásból, például napenergiából történő villamosenergia-termelés ösztönzésének egyik eszköze. Az ilyen típusú támogatásra irányuló kérelmeket 2016. december 31-ig lehetett benyújtani a MEKH-hez. A rendszerhez csatlakozó termelők az előállított villamos energiát a piaci árnál magasabb, jogszabályban meghatározott átvételi áron értékesíthetik. A termelőnek a kötelező átvétel időtartamának és az átvétel alá eső villamos energia mennyiségének megállapítása céljából kell kérelmet benyújtania a hivatalhoz. A MEKH a kérelem elbírálását követően a kötelező átvétel alá eső villamos energia mennyiségére és az átvétel időtartamára vonatkozóan hoz határozatot.
HÁTTÉR
A naperőművek üzemidejét a napsütéses órák száma nagymértékben befolyásolja. Magyarországon átlagosan évi 1050-1200 óra üzemidővel számolhatunk, ami egy 0,5 MW-os naperőmű esetén 525-600 MWh éves előállított villamos energiát jelent erőművenként. Ez körülbelül 250 háztartás éves villamosenergia-felhasználását fedezi.
2015-ben a KÁT keretében a naperőművek összesen 10,5 GWh mennyiségű villamos energiát értékesítettek, ami 2014-hez képest 54,5%-os növekedést jelent. A KÁT keretében a napelem-üzemeltetők részére 2015-ben 340 millió forint került kifizetésre, amiből a kötelező átvételi ár és a piaci átlagár közötti különbségből eredő KÁT támogatás 210 millió forint volt.
mekh.hu
2017. január 20.
Hatalmas szárnyalás előtt a napenergia
Mintegy hatszorosára nőhet a napelemekből előállított energia mennyisége 2030-ig, ahogy a termelési költségek jelentős csökkenésével versenyelőnyt szereznek a gáz- és széntüzelésű erőművekkel szemben – mondja a Nemzetközi Megújuló Energia Ügynökség.
A fotovoltaikus technológiát használó napelemek 2030-ra 8-13 százalékát adhatják a globális energiatermelésnek, szemben a tavalyi év végén tapasztalt 1,2 százalékkal – idézi a Bloomberg a megújuló energiával foglalkozó szervezet jelentését. A fotovoltaikus rendszerből előállított energia átlagos költsége ugyanis mintegy 59 százalékkal zsugorodhat 2025-ig. Ezzel pedig egyre több esetben ez lesz az energiatermelés legolcsóbb módja – teszik hozzá.
A megújuló energiák ezzel az olyan fejlett gazdaságokban, mint Európa vagy az Egyesült Államok helyettesítik a nukleáris energiát, és visszafogják a gázból és szénből származó elektromosság-kitermelést – vetíti előre a Bloomberg New Energy Finance. Ráadásul a 2030-as évekre még akkor is a napenergia lesz a legolcsóbb a világ legtöbb területén, ha a kínálati többlet lenyomja a gáz és a szén árát – derül ki egy közelmúltbeli kutatásból.
Versenyképes árak
Mivel pedig a napenergia minden ésszerű forgatókönyv szerint egyre olcsóbbá válik, a Bloomberg New Energy Finance előrejelzése szerint a fotovoltaikus rendszerek 2040-re a teljes elektromosság-kibocsátás 15 százalékát adják majd.
Nagy menetelés előtt a napenergia
Forrás: AFP/Mehdi Fedouach
A napelemek számára a legvonzóbb piacok 2020-ig Brazília, Chile, Izrael, Jordánia, Mexikó, a Fülöp-szigetek, Oroszország, Dél-Afrika, Szaúd-Arábia és Törökország lesznek – véli a nemzetközi szervezet. A globális kapacitás ezzel együtt 1760-2500 gigawattig emelkedhet 2030-ra, szemben a tavalyi 227 gigawattal – teszik hozzá.
Egy új világ
Emellett – jegyzik meg – az okoshálózatok, vagyis azok, melyek képesek kezelni és elosztani a különböző forrásokból előállított energiát, kiegészülve az új tárolási technológiákkal, szintén a napenergia növekvő szerepét segítik majd elő.
A költségeket tekintve, 2015-ig az üzemi méretű napelemes rendszerekből előállított elektromosság átlagos költsége 13 cent volt kilowattóránként. Ez még több, mint a szén- és gáztüzelésű erőművek 5-10 centes költsége. A napenergiával működő áramszolgáltatási rendszerek kiépítésének átlagos költsége viszont 79 centre csökkenhet wattonként 2025-re, szemben a tavalyi 1,80 dollárral. A széntüzelésű energiatermelés költségei nagyjából 3 dolláros szinten mozognak wattonként, míg a gáznál ez az összeg 1 és 1,30 dollár között áll – írja a Nemzetközi Megújuló Energia Ügynökség.
Forrás: investor.hu
Erre érdemes figyelni, ha napelemmel fűtene
Családi házak vagy akár nagyobb épületek tetején, lámpaoszlopokon, közlekedési jelzőrendszereknél egyre gyakrabban találkozhatunk napelemes rendszerekkel. A néhány éve még igen drágának számító megoldás napjainkra már sokak számára megfizethetővé vált, de egyáltalán nincs könnyű helyzetben az, aki a számára ideális rendszert szeretné megtalálni. Most induló sorozatunkkal ebben szeretnénk segíteni.
Ma már általánossá vált: ha komolyabb dolog beszerzésére készül valaki, akkor előtte alaposan tájékozódik az interneten. Érdemes ezt tenni abban az esetben is, ha úgy döntünk, hogy napelemes rendszert telepítünk, fel kell azonban készülni arra, hogy hosszas kutatás áll majd előttünk, hiszen napjainkra számos gyártó és szolgáltató kínálja termékeit és megoldásait ezen a piacon is.
Elérhető megoldások
A fejlődést jól mutatja, hogy míg 2010-ben a világ naperőműveinek kapacitása nem érte el az 50 ezer megawattot, addig a múlt évben csak Kínában 43 ezer megawatt volt a beépített teljesítmény. De nem csak az ipari méretű hasznosítás terjed gyorsan, hanem a háztartási szintű is, amiben a környezettudatos szemlélet terjedése, az állami támogatás – például Németországban és Ausztriában – mellett meghatározó szerepet játszik az is, hogy 2013 után a kínai és európai gyártók intenzív versenyének köszönhetően jelentős mértékben csökkent a rendszerek ára, így olyan rétegek számára is megfizethetővé váltak, akik korábban nem gondolhattak ilyen beruházásra.
A napelem telepítése sok szempontból igen hasznos befektetés, a megújuló energiaforrások közül ugyanis ennek a legkisebb az üzemeltetési költsége, míg az élettartama a megtérülési idő többszöröse lehet. Emellett a napelemmel termelt energia nem függ a szolgáltatótól, ugyanakkor a megtermelt, de fel nem használt energiát a piaci áron veszik át a szolgáltatók.
Ár, teljesítmény, telepítési költségek.
Bár az ár sokak számára meghatározó, érdemes tisztában lenni azzal, hogy a különböző technológiai megoldások mit kínálnak, hiszen előfordulhat, hogy egy drágább, de nagyobb hatásfokkal működő napelem hosszabb távon jobb befektetést jelent. A legolcsóbbnak az amorf-szilícium vékonyréteg napelemek számítanak, amelyeknek az alacsony ár mellett az is előnyük, hogy jól hasznosítják a szórt fényt. Ugyanakkor jóval kisebb hatásfokkal dolgoznak, mint más rendszerek, akár 50-60 százalékkal is alacsonyabb lehet ez az érték.
Ez azért fontos információ, mert ugyanakkor névleges teljesítményű amorf-szilícium napelem jóval nagyobb, akár kétszer-háromszor akkora területet foglalhat el, mint a kristályos megoldások. Ez magasabb telepítési költséget eredményez, ami értelemszerűen növeli a bekerülési költséget és megnöveli a megtérülési időt. Emellett ezek a napelemek még viszonylag rövid múlttal rendelkeznek, így nem lehet pontosan megmondani, hogy milyen hosszú az élettartamuk.
Széles kínálat
A napjainkban legelterjedtebbnek számító kristályos napelemeknél azonban akár 50 éves élettartammal is lehet számolni. Megkülönböztethetünk mono- és polikristályos napelemeket, amelyek közül előbbiek jobb hatásfokkal rendelkeztek és ennek megfelelően drágábbak is voltak, azonban mára ez a különbség alaposan lecsökkent a két megoldás között.
Sőt, a piacon elérhető legjobb minőségű polikristályos napelemek éves viszonylatban már nagyobb energiahozamra képesek, mint a monokristályos napelemek. Mivel ez utóbbiak gyártási költsége magasabb, könnyen előfordulhat, hogy idővel kiszorulnak majd a lakossági piacról.
Ahogyan az más termékeknél is lenni szokott, a polikristályos napelemekből számos modell létezik, jelenleg ezek a legelterjedtebbek és a telepítésük is ezeknek a legegyszerűbb. A piaci lehetőségek miatt értelemszerűen nagy a kínálat is, és érdemes nagyon alaposan tájékozódni választás előtt, ugyanis az ismeretlen gyártóktól származó, gyengébb minőségű napelemektől kezdve a nagyon jó minőségű, de rendkívüli módon túlárazott rendszerekig mindennel lehet találkozni a piacon.
Ráadásul nem is feltétlenül a származási hely határozza meg a minőséget, hiszen Kínában vagy Indiában is készítenek nagyon jó polikristályos napelemeket. Éppen ezért azt érdemes vizsgálni, hogy a gyártó mennyire ismert a piacon, rendelkezik a nemzetközi minősítésekkel, milyen tapasztalatai vannak a piacon.
Forrás: Origo.hu
Elképesztő messzeségekbe vihet a napenergia
A Jupiterhez megérkező Juno történelmet írt, hiszen ez az első olyan űrszonda, amelynek a külső Naprendszerben napelemekkel biztosítják az energiaellátását. Korábban ezt a feladatot az űr távoli régióiba küldött eszközöknél radioizotópos generátorok látták el, az űrkutatást azonban plutónium hiány fenyegeti, ami másfajta utakra tereli az űreszközöket tervező mérnököket.
Bár az első napelemeket 1880-ban fejlesztették ki, legkorábbi jelentős felhasználásuk az űrkorszak hajnalához köthető.
A Vanguard 1 műholdat 1958-ban negyedikként küldték fel a világűrbe és egyik tudományos célja az volt, hogy tesztelje az akkoriban rendelkezésre álló napelemek élettartamát. Összesen hat napelem kapott helyet az űreszközön, amelyek biztonsági áramforrásként funkcionáltak, és egészen 1964-ig működőképesek is maradtak.
A következő évtizedekben a napelemeket folyamatosan fejlesztették, ám a szakemberek sokáig elsősorban az űriparra koncentráltak, az elérhető legnagyobb hatásfokú megoldás után kutatva. A napenergiát hasznosító űreszközök ma már elterjedtnek számítanak, de érthető módon sokáig ezeket nem lehetett a világűr távoli régióiba küldeni. Vegyük például a Jupitert, ahol a napsugárzás 25-ször gyengébb, mint a Földnél. Ez normális esetben nem tudna megfelelő mennyiségű fényenergiával ellátni egy nagyobb űrszondát, ám amint azt a gázóriáshoz július 4-én megérkezett Juno esetében tapasztalhattuk, az előrelátó tervezés miatt ez mégiscsak lehetséges.
A Juno szonda három, egyenként kilenc méteres napelemtáblával rendelkezik, ezeken összesen 18698 napelem kapott helyet, amik a Földön 12-14 kilowatt teljesítményt adnának le.
A Jupiter környékén a kinyerhető elektromos teljesítmény viszont mindössze 500 watt körül van.
Ez első látásra nem tűnik soknak, de elég ahhoz, hogy a szonda tudományos műszerei működőképesek legyenek és az elektronikai berendezések megfelelő hőmérsékleten maradjanak. Rövid szünetek kivételével a napelemek mindig a Nap felé fordulnak.
Persze a napelemek fejlesztése önmagában nem lett volna elegendő a sikerhez, ehhez szükség volt arra is, hogy a műszerek nagy energiahatékonysággal működjenek és az űreszköz pályája olyan legyen, hogy a szonda ne kerüljön a Jupiter takarásába.
Michael Piszczor, a NASA Glenn Kutatóintézetének munkatársa szerint a tesztek azt sugallják, hogy a szonda a mostani technológiával akár már az Uránuszig elrepülhetne pusztán a napelemek által biztosított energiával.
2016,08,05
Forrás: Origo.hu
Megkerülte a Földet a Solar Impulse 2
Sikeresen leszállt Abu-Dzabiban a Solar Impulse 2 nevű napelemes repülőgép, amely így az első, energiáját kizárólag napelemekből nyerő repülő, amelynek sikerült megkerülnie a Földet.
A repülő egyetlen csepp üzemanyag felhasználása nélkül tette meg 42 ezer kilométert. A pilóta: Bertrand Piccard komplikáció nélküli leszállást hajtott végre vele Abu-Dzabiban.
A Solar Impulse 2 tavaly márciusban indult föld körüli útjára. Tizenhat helyen szállt le. Az út leghosszabb szakasza Japán és Hawaii között a Csendes-óceán átszelése volt, ami 7212 kilométert jelentett, melyet a gép 118 óra alatt tett meg.
A küldetés célja a világ körberepülésén kívül, az volt, hogy felhívja a figyelmet a megújuló, környezetbarát energiára. A repülőt több mint 17 ezer napelem hajtja, amelyek négy elektromotort működtetnek, s töltik a gép akkumulátorait is, melyek segítségével éjszaka is tud repülni.
2016,07,27
-MTI-
Naperőmű épült Sajóbábonyban
Aradszki András, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium energiaügyekért felelős államtitkára az avatáson egyebek mellett emlékeztetett arra, hogy az Országgyűlés 2011-ben fogadta el az ország nemzeti energiastratégiáját.
Hozzátette, a 2030-ig szóló dokumentum nem az atomenergia kizárólagosságát fogalmazza meg, “hanem azt hangsúlyozza, hogy a nukleáris energia mellett szükség van más energiatermelési estközökre is”, ilyen a megújuló energia is, így nagy szerepe és jelentősége van a széndioxid kibocsátás nélküli, egyéb technológiáknak.
Magyarország azt vállalta, hogy a megújuló energiaforrások bruttó energiafogyasztáson belüli részarányát 14,65 százalékra emeli 2020-ig – tette hozzá, megjegyezve: ez az arány már 2013-ban elérte a 9,81 százalékot, ezzel az ország a 2016-ra előirányzott részarányt is teljesítette.
Az államtitkár elmondta: a kormány egyaránt elkötelezett az EU 2020 Stratégia és a 2030-as klíma- és energetikai keret közös céljainak elérésében, a magyar vállalások betartásában.
Közölte: a karbonszegény energiatermeléshez szükséges mind az alaperőműként működő Paks, mind a megújulók rendszerbe állítása. “Ahhoz, hogy hazánk képes legyen megfelelni az egyre szigorúbb klíma és környezetvédelmi feltételeknek, kizárólagosságot nélkülöző modern technológiájú és versenyképes erőművekből álló energiaportfóliót kell kialakítania és működtetnie” – hangsúlyozta Aradszki András.
Megjegyezte azt is, hogy a vállalások csak úgy teljesíthetők,ha mindvégig garantálni tudják a villamosenergia-rendszer zavartalan, biztonságos és hatékony üzemeltetését.
Emlékeztetett arra, hogy 2014-ben 1016,5 megawatt kapacitású megújuló villamosenergia-erőmű termelt Magyarországon, az előzetes adatok szerint tavaly 0,7 százalékkal nőtt ez a kapacitás. 2015-ben állt rendszerbe a Mátrai Erőmű 16 megawatt beépített teljesítményű, az ország első engedélyköteles naperőműve, idén pedig megkezdte működését Pécsett az MVM Hungarowid Kft. 10 megawatt kapacitású fotovoltaikus erőműve is. Évről-évre pedig megduplázódik a háztartási méretű kiserőművek beépített kapacitása.
A Borsod-Abaúj-Zemplén megyei településen 1,2 hektár területen 1930, egyenként 265 watt
teljesítményű napelemmodul által termelt egyenáramot váltakozó árammá alakítják át, majd értékesítik és betáplálják az áramszolgáltató hálózatba.
Az itt megtermelt évi 550-580 ezer kilowattóra áram 200 családi ház éves fogyasztásának megfelelő mennyiség. A 200 millió forintos beruházást a Solarpark-Bábony Kft. saját forrásból és banki hitelből fedezi, uniós támogatást nem vett igénybe a cég.
– MTI –
Az amerikai Tesla bemutatta új akkumulátorát a világnak,
amellyel tényleg forradalmasíthatja a napenergia ipart. Az újratölthető, 7-10 kilowattórás lítium-ion akkut úgy tervezték, hogy eleve együttműködjön a napelemes rendszerekkel. Segítségével akkor is lehet majd napelemes áramot használni, ha nem süt a nap, vagy borult idő van.
A Tesla által gyártott aksikkal 25 százalékos megtakarítást érhetnek el az egyszerű fogyasztók. Ha nem elég egy modul, az elemeket sorba lehet kötni. Ekkora kapacitású napelemmel a házon, pedig önellátó, független lehet a fogyasztó. A Tesla gyárakat nyit majd, a technológiát pedig nyílt forrásúvá teszik. 6500 munkás dolgozik majd azon, hogy 2020-ra félmillió akkumulátor legyen üzemben. A sorozatgyártás hamarosan indul, nagyjából 1 millió forint lesz az aksik ára.
Bár a kritikusok szerint sok még a nyitott kérdés, nem világos például, hogy mekkora a mobiltelefonoknál is használatos lítium akkumulátorok élettartama (a gyártó tíz év garanciát vállal rájuk), egy biztos: a Tesla bejelentése jóval gyorsabban hozhatja el a napból nyert ingyen áram korszakát, mint arra korábban számítottunk. Eddig ugyanis nem volt kihívója a központi erőművekre alapuló modellnek, most azonban már van. A Forbes magazin arról cikkezik: a Tesla technológiája a napelemekkel összekapcsolva kiválthatja a nukleáris energiát, s ha a napelem nem is tesz be végleg az atomerőműveknek, utóbbi jelentősége mindenképpen hátrébb fog szorulni.
Viharok Európában!
Hidak dőltek össze, és embereket is ki kellett menteni a hirtelen jött áradások miatt. Sajnos emberéleteket is követeltek a viharok. A legendás Nordschleife versenypályán a hatalmas jégeső miatt a 24 órás versenyt is félbe kellett szakítani. A villámcsapások nem csak Németországban, hanem Lengyel- és Franciaországban is gondokat és életveszélyes helyzeteket okoztak.
A figyelmes szemlélő észre veszi a fotón, hogy a napelemek ellenálltak a viharnak.
Forrás: BBC
Kép forrása: MTI/EPA/Franziska Kraufmann
2016. május 30.
Santa Monica kötelezővé tette a napelemek kiépítését az új épületeknél!
Pontosan egy héttel azután, hogy San Francisco lett a legnagyobb amerikai város, ahol kötelezővé tették a napelemek telepítését az új épületekbe, egy másik település is követte ezt a példát. Ez a város Santa Monica. Április 26-án a városi tanács jóváhagyta, hogy minden lakossági és kereskedelmi épület tetejére napelemes rendszert kell kialakítani.
Az intézkedés az elmúlt héten életbe is lépett. A családi lakásoknál az alapterület másfélszeresénél több watt-ot kell generálni. A nagyobb épületeknél, mint például a szállodáknál, panzióknál pedig az alapterület kétszeresét, tehát 2 watt/négyzetméter energiát kell termelnie a napelemeknek.
“Szeretnénk, hogy Santa Monica távol tartsa a fosszilis tüzelőanyagokat és inkább a költséghatékonyabb napenergiából éljen.” – mondta Dean Kubani, Santa Monica fenntarthatósági vezetője. “Ez nem csak okos dolog, hanem egy jó példa a társadalom számára és egy megfelelő próbálkozás arra, hogy az unokáink ne éljenek rosszabbul a drasztikus éghajlatváltozás miatt.”
A város környezetvédelmi hivatala szerint Santa Monica lesz a negyedik város az Egyesült Államokban, ahol kötelezővé tették a napenergiás rendszerek kialakítását az új épületek építésekor. 2008-ban Culver City kezdte el a napelemes kiépítést, majd Sebastopol követte a példájukat. Európában hasonló példa lehet a Lancasterben megszavazott törvény, amelyet még 2013-ban fogadtak el.
2016,05,23
Forrás: http://www.renewableenergyworld.com / tisztajovo.hu
Negatív áramárak a németeknél !
Németországban a hétvégén új rekord született a megújuló energiatermelésben, a vasárnapi, napos és szeles időjárásnak köszönhetően az országban megtermelt nap, szél és vízenergia, valamint a biomasszából előállított energia összességében mintegy 55 GW-ot tett ki. Ez 87 százaléka a teljes fogyasztásnak – írja a Quartz cikke.solar-germany-flag
Az elektromos áramárak egy időre a negatív tartományba mentek, ami azt jelenti, hogy a kereskedelmi szereplőknek fizettek az áramfogyasztásért.
A német villamos energia rendszer továbbra is túl merev még ahhoz, hogy a termelők és a fogyasztók gyorsan tudjanak reagálni a megváltozott árviszonyokra. A gáztüzelésű erőműveket ugyan lekapcsolták, a nukleáris és szenes erőművek nem tudnak gyorsan leállni, így ezek a jelentős megújuló energiatermelés mellett is üzemeltek, és egy ideig fizetniük kellett, hogy a megtermelt áramot a hálózatba juttassák. Ezzel szemben az ipari felhasználók pénzt kaptak azért, hogy villamos energiát használtak fel.
Az Agora Energiewende nevű német kutatóműhely jelentése szerint tavaly az országban a megújuló energiák az energiatermelési mixnek átlagban 33 százalékát adták. Az Agora rámutatott, hogy a megújuló energia részaránya Németországban évről évre emelkedik.
A megújuló energiák kapcsán kritikus szakemberek azt hangsúlyozzák, hogy a napi csúcsok és mélypontok ez mindig csak kiegészítő energiaforrás lesz a világ vezető gazdaságaiban. Ez azonban egyre kevésbé tűnik megalapozottnak.
Németországban a tervek szerint 2050-re elérik a megújuló energia termelésen belüli 100 százalékos arányát. Dániában pedig a szélerőművek már most több áramot termelnek, mint amennyit az ország felhasznál, a felesleget Németországba, Norvégiába és Svédországba exportálják.
2016. május 11.
Forrás: www.portfolio.hu
Átadták Pécs 4,2 milliárd forintból épült naperőművét
A naperőművet a pécsi hőerőmű egykori zagyterének rekultivált, több mint tízhektáros területén alakították ki, ahol több mint 38 ezer napelempanelt szereltek fel.
Éves szinten akár 15 ezer tonnával is csökkenhet Magyarország szén-dioxid-kibocsátása.
A pécsi naperőmű nyolc, egyenként 1,25 megawattos, modulszerűen összekapcsolt mezőből épül fel, ezek egymástól függetlenül is képesek működni.
A naperőmű a megyeszékhely energiahatékonyságát is növeli, ugyanis a város közintézményei a létesítményből kikerülő kedvező árú energiát tudják majd használni a jövőben.
Forrás: 24.hu
2016/04/28